Kártékony állatok a ház körül

A természetbarát ember békésen együtt él a ház körül fel-felbukkanó állatokkal. Ez nem jelenti azt, hogy házában megtűri a férgeket, kertjében a rágcsálókat, hanem azt, hogy a kártékony állatokat nem pusztítja ki méreggel vagy rovarirtóval, hanem igyekszik naturista módszerekkel távol tartani házától, vagy ha mégis felbukkannak, elűzni azokat olyan helyre, ahol természetüknek megfelelő környezetre lelhetnek. Íme, néhány jó ötlet a ház körüli kártékony állatokkal szembeni védekezésre:

Csigák a pincében. Hétvégi házunkban csigát találhatunk a pincében. Különösen, ha ritkán járunk le oda és a szellőztetés is megromlik, például, hosszas esőzések idején, hisz a csiga szereti a sötét, nedves helyeket. Megmérgezni kegyetlenség lenne s amúgy sem hatásos, mert a csiga nem eszi meg a mérgezett eledelt, de a régi módszert, mi szerint néhány tálba korpát öntsünk, s így gyűjtsük össze a kellemetlen látogatókat, még az állatvédők sem ítélhetik el. A csiga szereti a korpát, ezért belemászik az edénybe. Esténként aztán összegyűjthetjük a csigával teli tálakat, s akinél van háztáji is, odaadhatja a kacsáknak, amik örömmel felfalják a csigákat.

Giliszták irtása. Előfordul, hogy szobanövényeink cserepében gilisztát találunk. Ha a kertben természetes a giliszták jelenléte, a szobanövényeink között meglehetősen kellemetlen. Irtására a vadgesztenyefőzet a legalkalmasabb. Az őszi vadgesztenyeszedés akár kellemes családi kirándulást is jelenthet, a gyermekek szívesen szednek gesztenyét, de aki nem teheti meg, bármelyik parkban talál néhány szem vadgesztenyét, hogy azt alaposan megfőzve olyan oldatot nyerjen, mellyel, ha beleönti a szobanövények cserepébe, elűzheti a gilisztákat. Pontosabban, ha ezzel a vadgesztenyéből nyert főzettel megöntözzük a szobanövényünket, a cserépből azonnal előbújnak a giliszták, melyeket így könnyen összegyűjthetünk, s ki-ki a maga módján megsemmisítheti vagy egy parkban, szabadjára engedheti. Annyi biztos, hogy az így kezelt szobanövényt még akkor sem támadja többé a giliszta, ha azt a szabadba ültetjük.

Földi giliszták ellen. A szép környezethez hozzá tartozik, hogy kertes házunk vagy nyaralónk teraszán és az utak mentén mutatós cserépedényekbe ültetett növényeket tartunk. Sajnos, az így elhelyezett cserépedényekben könnyen megtelepedik a földi giliszta, a csiga, ami sok kárt tesz szép növényeinkben. De ha a cserepeket nem közvetlenül a talajra, hanem vékony réteg kőszénhamura állítjuk, az befödi a cserép nyílását, anélkül, hogy a fölösleges víz kifolyását megakadályozná. A csigák és giliszták pedig nem juthatnak át a cserép nyílását elzáró kőszénhamu rétegen s így megakadályozhatjuk azt, hogy a cserép földjében megtelepedjenek a növényben nagy kárt okozó giliszták.

Béka, az állítólagos kártevő. A kertekben felbukkanó béka sok emberben ellenszenvet kelt, kellemetlen külseje és nagy hangja miatt. Pedig a növényekre nézve aligha van ártalmatlanabb, sőt, hasznosabb állat, mint épp a béka. A kertben hasznos állat a béka, hisz pusztítja a rovarokat, a férgeket, a csigákat. A mezőgazdaságban, különösen a kertészetben már elismerik segítségét, s épp azért viszik be az üvegházakba, a veteményeskertekbe, hogy ott elpusztítsa a kártevőket, főleg a csigákat.

Bolhák ellen. Faluhelyen, vagy a ritkábban látogatott víkendházban ahová a környék kóbor kutyái is bejuthatnak, előfordulhat, hogy bolhák vannak. A bolhák ellen legjobb, ha az ágyba vagy az ágy alá diófalevelet teszünk, aminek szaga elűzi a kellemetlenkedőket.
A cickafark is alkalmas a bolhaűzésre, s ebből jó, ha télire is szárítunk, tartaléknak.
Jó bolhafogó, ha valamilyen nagyon bolyhos anyagot, darabka fehér flanelt vagy más bolyhos anyagot teszünk a tiszta padlóra, amibe a bolha beugrik, de a bolyhoktól nem tud kimenekülni, mert a hozzá képest óriási bolyhok közt mozogni sem bír, s így lefülelhetjük.

Szúnyogok ellen azzal védekezhetünk, ha egy vászondarabra vagy papírra csöppentett ánizsolajjal bekenjük az arcunkat és a karunkat. Az ánizs szaga távol tartja a szúnyogokat.

Az egerek ellen hatásos, ha némi forgácsot petróleumba áztatunk, s azzal bedugaszoljuk az egérlyukat. Erre az egér más utat keres. Csak vigyázzunk, nehogy a petróleumos forgács valahogy felgyulladjon, mondjuk, egy eldobott gyufaszáltól!

Mérges kígyók ellen. Mifelénk nem mindennapi, de előfordulhat, hogy valamely erdősebb vidéken kígyók mutatkozzanak. A kígyókat könnyen kipusztíthatjuk, ha már tavasszal arra legeltetik a disznócsordát. A sertés ugyanis a kígyó halálos ellensége, kegyetlenül üldözi és elpusztítja a kígyókat.

A tücsök nem mondható kártékony állatnak, de folytonos ciripelésével igen kellemetlenné válhat. A tücsök általában a pékek, a vendéglők konyháján vernek tanyát, s általában ott, ahol könnyen élelemre találnak. De még a városi lakásokban is előfordul, hogy berepül egy-egy tücsök, s leghozzáférhetetlenebb repedésekbe befészkelődve, napnyugtától hajnalig képes muzsikálni nekünk. Különösen a hímtücsök nagy mester a ciripelésben. A tücsök kedvenc eledele a lisztes élelmiszer, de megeszi az édességet, sőt, a tejet is. Jelenlétét jobbára csak a rejtekhelye felől áradó hangos ciripelése jelzi, ritkán fordul elő, hogy sikerül megfognunk. A tücsök a házban található bármilyen repedésbe, a falba, a padlóba képes beköltözni, amit aztán rágcsálással még tágasabbá, még otthonosabbá tesz magának. Rágószerve eléggé erős ahhoz, hogy ha rejtekébe befalazzuk, ismét kirágcsálja onnan magát. Irtására legfeljebb a rovarport használhatjuk, amit oda kell szórnunk, ahonnan a ciripelés hallatszik. A rovarpor elűzi a tücsköt a helyéről, de elszédíti is, s ebben az alélt állapotban felseperhetjük, és mindenki saját belátása szerint vagy elégeti, hogy többé ne zavarja harsány zenéjével, vagy kidobja a természetbe, ahol magához tér és újra kezdheti vidám koncertjét.

Hangyák ellen. A hangya inkább csak jelenlétével zavarja a rendet és tisztaságot kedvelő embert. Ha egy sima deszkát bekenünk mézzel, egy idő múltán oda gyűlnek a hangyák, amiket aztán forró vízben megsemmisíthetünk. De talán inkább állatbarát az a módszer, hogy ott, ahol hangyákat észlelünk levendulavirágot és a friss, vagy szárított bodzalevelet szórunk szét, aminek illata elűzi a hangyákat.

Hagymaszag a vakondok ellen. Veteményeskertünk nagy rombolója a fáradhatatlan vakondok. A vakondtúrás meggátolása mindig sok gondot okozott a kertészeknek, akik legtöbb esetben lesben állnak hajnalban, délben vagy alkonyattájt, amikor a vakondok munkába kezd és kapájával kivágja a szegény kis állatot, sőt, van aki dühösen agyonveri a zöldségesét feltúró vakondokot, s csak az igazi állatvédők viszik olyan helyre, ahol nyugodtan túrhatja a földet, mert nem teszi tönkre senki munkáját. De egykori kertészek felfedezték, hogy a hagyma közt nem túr a vakondok. Ha veteményes kertünkbe a növények ágyásába közönként hagymaszárat temetünk, a hagymaszag elűzi a vakondokot és zöldségeink bántódás nélkül, szépen fejlődhetnek.