Csalán (Urtica dioica)

A csalán úton, útfélen megterem. A gyakran  másfél méternyire is megnövő növény a kertekben is felüti a fejét, nehéz kiirtani. Vidékünkön élelemként és gyógynövényként ismerik, de ősidők óta ismert afrodiziákum is.

A csalán fullánkkal és csalánszőrökkel ellátott, fogazott levelei átellenesen helyezkednek el a magas száron, fürtvirágzata a levél hónaljából sereken elő. Hatóanyaga a csalánszőrökben levő mérges anyag, mely erősen ingerli a bőrt.
Az ókorban csalánköteggel csapkodták a testet, a szexuális gyönyör fokozása érdekében, a magvait pedig ugyan e célból, bevették. A növény főzetéből készült italt ősidők óta afrodiziákumnak vélték.

Vidékünk régi öregei a csaláncsipást hatásosnak vélik a reumatikus fájdalmak ellen, friss hajtásaiból pedig ízletes és vitamindús ételt főznek.