Sáfrány (Crocus sativus)

A sáfrány, latinul Crocus, a mifelénk közismert nőszirommal rokon évelő növény. Virága élénk színű. Vidékünkön kellemes látvány az ősszel lilán nyíló vad sáfrány, illata is sajátosan különleges. A keletibb országokban viszont a sáfrány termesztett fűszernövény.

Az ősszel virágzó, lila virágú termesztett sáfrányból (Crocus sativus), értékes fűszer nyerhető az ételek ízesítésére. A kaukázusi és arab országokban igen nagyra becsült fűszer az értékes és drága sáfrány.

A nálunk még alig ismert sáfrány nemcsak érdekes íze miatt különleges, hanem azért is, mert a sáfrány mifelénk szokatlan sárga színűre festi az ételeket.

A sáfrány gyűjtése igen igényes munka. A hatalmas területekről gyöngéd kézzel kell összegyűjteni a finomszirmú virágokat. Szárítás után a virágokból külön kell választani az érzékeny, szép sárga porzókat. Ezek a finomszálú porzók jelentik a tulajdonképpeni fűszert. Szárítása szakértelmet követel. Nem csoda, ha drága fűszer. De ma már mifelénk is kapható.

A sáfrány Keleten már régóta termesztett növény. Az ókori Egyiptomban és Görögországban rendkívüli gyógyító hatást tulajdonítottak a sáfránynak. Nézetük szerint a sáfrány erősítette a fiatal férfiak vágyát és növelte a nők érzékiségét.

De ajánlották a méh erősítésére és a menstruációs zavarok gyógyítására is. Afrodiziákumként a sáfrány szálai fogyaszthatók, izgató hatása miatt, mely a bódulatig juttat. Fűszerként a sáfrány a napon szárított bibeszálait használják, de kiváló természetes festőanyag is.