Szegfűbors (Pimenta dioica)

A szegfűbors 20 méterre megnövő örökzöld. Kizárólag trópusi vidékeken él. Lombkoronája elágazó ágú ovális formájú, bőrös levelekből tevődik össze. Fehér virágai bugákba rendeződnek. Gömbölyű kis termései az ágak végén helyezkednek el. Mikor a zöld termések megérnek, vörössé válnak, megszárítva pedig barna színűvé.

Csípős, pikáns íze miatt a szegfűbors az őshonos amerikaiak leghasználtabb főszere volt. Az indián népi gyógyászatban egyaránt felhasználták a növény termését és levelét. A szegfűbors hatóanyagai az izgató, antiszeptikus, valamint az emésztést elősegítő illóolajok. A gyógyászatban általában a neuralgia és az emésztési zavarok ellen használták, de alkalmas a test melegen tartására is.

Afrodiziákumként, a hiedelem szerint, a szegfűbors és kakaó keveréke  felizzítja a szerelem szent tüzét. A szegfűborsból készült füstölő élénkítő hatású.